Artasat (Artashat)
Artasat (örményül: Արտաշատ) város Örményországban, Ararat tartomány székhelye. Jerevántól 30 km-re délkeletre fekszik az Araksz folyó mentén az Ararát-völgyben. Az ország egyik legrégibb városa, az Örmény Királyság fővárosa is volt. A jelenlegi modern városközpont 5 km-re északnyugatra fekszik történelmi Artasattól, lakosainak száma.
I. E. 176-ban építteti I. Artashes király. Plutarkhosz azt írja, hogy Hannibal tőle kér tanácsot a Római Birodalom ellen. Artashes sok jó tanáccsal látta el.
449-ben, közvetlenül az Avarayr-csata előtt a városban volt az "Artashat Tanács", ahol a keresztény örmény politikai és vallási vezetők gyűltek össze, hogy megvitassák II. Yazdegerd perzsa szasszanida király fenyegetéseit.
A szovjet idők alatt, 1945-ben épül az új város, a régitől 8 km-re. Ipari csomóponttá növi ki magát.
1955-Az Ararat tartomány központja lett.
I. E. 176-ban építteti I. Artashes király. Plutarkhosz azt írja, hogy Hannibal tőle kér tanácsot a Római Birodalom ellen. Artashes sok jó tanáccsal látta el.
449-ben, közvetlenül az Avarayr-csata előtt a városban volt az "Artashat Tanács", ahol a keresztény örmény politikai és vallási vezetők gyűltek össze, hogy megvitassák II. Yazdegerd perzsa szasszanida király fenyegetéseit.
A szovjet idők alatt, 1945-ben épül az új város, a régitől 8 km-re. Ipari csomóponttá növi ki magát.
1955-Az Ararat tartomány központja lett.
Térkép - Artasat (Artashat)
Térkép
Ország - Örményország
Örményország zászlaja |
Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
AMD | Örmény dram (Armenian dram) | Ö | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HY | Örmény nyelv (Armenian language) |